Vidék Minősége védjegy – Gyakran ismételt kérdések

A „Rural Quality” nemzetközi védjegyet 1998-ban spanyol, francia, olasz LEADER vidékfejlesztési csoportok hozták létre. Rajtuk kívül jelenleg Görögország, Portugália és Magyarország tagja az „Association of the European Territorial Quality Mark” - Európai Térségi Vidék Minősége Védjegy Egyesületnek.

Az európai összefogás célja az egyes országok, régiók, térségek vidéki területein a különleges minőséget képviselő, társadalmi, környezeti, gazdasági felelősségvállalás terén is együttműködő termelők, vállalkozók, szolgáltatók népszerűsítése, versenyképességük erősítése.

A komplex szakértői tevékenységet végző Magyar Vidék Minősége Egyesületet azok a vidékfejlesztési egyesületek és szakértőik alapították, akik - saját működési területeiken - elsőként vezették be Magyarországon a „Vidék Minősége” térségi védjegyeket.

Az alapítók: Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület, "A BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, DIPO Egyesület.

Az alapítók saját tájegységeiken, az ott élő termelőkkel, alkotókkal és a vállalkozásokkal együttműködve dolgozták ki a tájegységekre vonatkozó „Vidék Minősége Védjegyek” tartalmát.

Az egyesület munkájának alapelvei: a társadalmi összefogás és a közösségi gondolkodás ösztönzése a termelés, a feldolgozás, az értékesítés fejlődése érdekében; a vásárlói tudatosság erősítése a helyi termékek vásárlásával kapcsolatban.

A védjegyet megszerezni kívánó személyek és vállalkozások minősítési eljárása a „Rural Quality - Vidék Minősége” védjegy nemzetközi minősítés és népszerűsítés szabályrendszerének megfelelően történik.

A „Vidék Minősége Védjegyet” kiérdemelt hazai vállalkozások a nemzetközi „Rural Quality” védjegyrendszer tagjai is egyben.

 

1. Milyen gyakorlati előnyökkel jár, ha valaki megszerzi a védjegy használati jogosultságot?

2. Mikor alakult a Magyar Vidék Minősége Egyesület és hogyan kapcsolódik az Európai Térségi Vidék Minősége Védjegy Egyesülethez?

3. Hogyan működik alapvetően a „Rural Quality”- „Vidék Minősége” védjegy nemzetközi rendszere?

4. Mi a „Rural Quality”- „Vidék Minősége” védjegy célja?

5. Kik hozták létre a Magyar Vidék Minősége Egyesületet?

6. Mi az egyesületek célja Magyarországon?

7. Milyen szakértői tevékenységet végez a Magyar Vidék Minősége Egyesület?

8. Több vagy kevesebb a „Rural Quality”- „Vidék Minősége” védjegy, mint egy „csak” magyar védjegy?

9. Kik jogosultak jelenleg a Vidék Minősége védjegy használatára?

10. Hogyan lehet Vidék Minősége védjegyessé válni?

11. Milyen termékek, szolgáltatások kaphatnak védjegyet?

12. Be lehet lépni a Magyar Vidék Minősége Egyesületbe tagként?

13. Magánszemélyként és egyesületként is lehet védjegyet szerezni?

14. Mennyi ideig tart a minősítési eljárás?

15. A megszerzett védjegyet korlátlan ideig lehet használni?

16. Ha van már más típusú minősítésem, attól még megszerezhetem a „Rural Quality”- „Vidék Minősége” védjegyet?

 

Milyen gyakorlati előnyökkel jár, ha valaki megszerzi a védjegy használati jogosultságot?

  • A védjegyminősítés folyamata nem más, mint egy intenzív tanulási-fejlődési folyamat.
  • A tételes minősítési követelményeknek való megfelelés – akármilyen profillal is működik a vállalkozás – emeli annak szakmai színvonalát, hatékonyságát, profittermelő képességét.
  • A védjegyet szerzettek közössége az átalagosnál jóval magasabb szintű tudatossággal viszi tovább tevékenységét.
  • A védjegyminősítést végző egyesület által biztosított kommunikációs felületek, csatornák, eszközök, módszerek az egyes védjegyesek saját, önálló lehetőségeinél jóval nagyobb elérést biztosítanak a nyilvánosság felé.
  • A védjegyminősítést végző egyesület a minősítést követően is aktívan támogatja tagjait olyan területeken, amelyek közvetlen piaci erősödést biztosíthatnak a védjegyesek részére.

Mikor alakult a Magyar Vidék Minősége Egyesület és hogyan kapcsolódik az Európai Térségi Vidék Minősége Védjegy Egyesülethez?

A Magyar Vidék Minősége Egyesület 2015-ben alakult a nemzetközi „Rural Quality” - „Vidék Minősége” védjegy magyarországi képviselete és a fenntartása érdekében.

A „Rural Quality” védjegyet használó térségek, a rendszerben részt vevő tagországok (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország) saját, ezzel foglalkozó társadalmi szervezeteiken keresztül tagjai az Association of the European Territorial Quality Mark - Európai Térségi Vidék Minősége Védjegy Egyesületnek. (Bővebben:  http://www.ruralquality.net/en/content/show/&tid=109.html)

Hogyan működik alapvetően „Rural Quality”- „Vidék Minősége” védjegy nemzetközi rendszere?

A „Rural Quality” - „Vidék Minősége” védjegy nemzetközi ernyővédjegy, amely sok kisebb-nagyobb tájegységi, területi jellegű közösséget, illetve azok védjegyeit fogja össze.

Mi a „Rural Quality” - „Vidék Minősége” védjegy célja?

Az európai összefogás célja az egyes országok, régiók, térségek vidéki területein a különleges minőséget képviselő, társadalmi, környezeti, gazdasági felelősségvállalás terén is együttműködő termelők, vállalkozók, szolgáltatók népszerűsítése, versenyképességük erősítése.

  • Az egyéni és kisvállalkozások termékei, szolgáltatásai - a közös marketing támogatásával - versenyképesebbé váljanak a multinacionális cégek termékei mellett.
  • A védjegy minden országban, mindenkor valódi minőséget jelentsen és képes legyen megalapozni és erősíteni az érdeklődők és a vásárlók bizalmát.
  • A helyi és térségi identitás, valamint a „vidék” fogalmának erősítése.
  • Erősödjön az egyéni és kisvállalkozások piaci versenyképessége.
  • Erősödjön a vidéki térségek belső erőforrásaink igénybevétele, hasznosulásuk folyamatosan növekedjen.
  • Erősödjön a vásárlók és a termelők, szolgáltatók környezettudatossága és társadalmi felelősségvállalása.
  • Erősödjenek a térségeken belüli együttműködések, újak alakuljanak ki.

Kik hozták létre a Magyar Vidék Minősége Egyesületet?

A Magyar Vidék Minősége Egyesületet azok a vidékfejlesztési egyesületek és szakértőik alapították (továbbiakban: Alapítók), akik elsőként vezették be Magyarországon, a Vidék Minősége védjegyrendszerhez csatlakozóan, saját térségi védjegyeiket:

Ezek: Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület, ,,A BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, DIPO Egyesület, Rural Bt., valamint a térségi programban dolgozó szakértők.

Az alapítók saját működési területeik tájegységein, az ott élő, működő vállalkozásokkal együttműködve dolgozták ki a tájegységre vonatkozó védjegyeik pontos tartalmát. Ezt követően - a nemzetközi minősítés és népszerűsítés szabályrendszerének megfelelően - végezték el a védjegyminősítéseket, azzal a kifejezett céllal, hogy a védjegyet megszerző szervezetek, vállalkozások részeseivé válhassanak a Vidék Minősége védjegyesek széles táborának, Európa-szerte.

Mi az egyesületek célja Magyarországon?

  • A térségi védjegyhez való kapcsolódás elősegítése a szabályzatoknak, kritériumoknak való megfelelés alapján.
  • Helyi, regionális, országos, illetve nemzetközi promóciós és üzleti lehetőségek biztosítása.
  • Szakmai rendezvények, fórumok, képzések szervezése.
  • Hazai és nemzetközi tanulmányutakon, tapasztalatcseréken való részvétel.
  • Igény esetén: szakértők, tanácsadók biztosítása a tagok részére.
  • Érdekképviselet biztosítása a tagok részére.
  • A Védjegytulajdonos megjelenítése a saját és az együttműködő partnerek internetes felületein, a közösségi médiában és nyomtatott anyagokban.
  • Lehetőség biztosítása a tagok részére a Helyi Fejlesztési Stratégia „Vidék Minősége” stratégia programcsomag megvalósításában.

Milyen szakértői tevékenységet végez a Magyar Vidék Minősége Egyesület?

A Magyar Vidék Minősége Egyesület - az adott térségek, települések, tájegységek egyedi védjegyeinek kialakításában és azok átfogó népszerűsítése terén - szakértői tevékenységet végez, az alábbiak szerint:

  1. A Vidék Minősége védjegy által a magyarországi vidéki tájakon megtermelt termékek és szolgáltatások népszerűsítése.
  2. A Vidék Minősége védjegy által a vidéki területeken a társadalmi összefogás, a közösségi gondolkodás erősítése a termelés, a feldolgozás, az értékesítés fejlődése érdekében.
  3. Azokon a területeken, ahol már van védjegy, annak segítése, hogy az a Vidék Minősége ernyővédjegyhez csatlakozva hatékonyabbá tudjon válni a marketing és értékesítés mentén.
  4. A vásárlói tudatosság erősítése a vidéki termelés és feldolgozás értékei mentén.

A Magyar Vidék Minősége Egyesület főbb önálló tevékenységei:

  1. A Vidék Minősége nemzetközi védjegyhez való csatlakozás szervezése az egyes magyarországi védjegyek számára.
  2. A Vidék Minősége védjegy magyarországi működésének szervezése.
  3. A www.videkminosege.hu honlap működtetése.
  4. Magyarországi és nemzetközi együttműködések erősítése a védjegyes partnerek között.

A Magyar Vidék Minősége Egyesületnek azok a szervezetek vagy szakértők a tagjai, akik maguk is érintettek a Vidék Minősége védjegy bevezetésében, működtetésében.

Több vagy kevesebb a „Rural Quality” - „Vidék Minősége” védjegy, mint egy „csak” magyar védjegy?

A „Rural Quality” - „Vidék Minősége” védjegy nemzetközi védjegy. Ez azt jelenti, hogy aki magyarországi vállalkozóként, termelőként, szervezetként megfelelve a minősítési kritériumoknak, megkapja a térségi védjegyet, az jogosulttá válik a nemzetközi „Rural Quality” védjegy használatára is.

Kik jogosultak jelenleg a Vidék Minősége védjegy használatára?

A Vidék Minősége védjegy használatára 2016-ban már több mint 100 vállalkozó, termelő jogosult.

Keresőnkben az Alpokalja-Fertő táj területén, a Balaton-felvidéken, a Bakonyban és a Börzsönyben „Vidék Minősége” védjeggyel rendelkező termelők, vállalkozók, szolgáltatók között egyszerűen és gyorsan kereshet.

Az adatbázisunkban szereplő személyek és szervezetek folyamatosan megfelelnek a „Rural Quality” – „Vidék Minősége” védjegy európai minősítési rendszerének.

Védjegyünket - Magyarországon egyedülálló módon - kizárólag az egységesen magas európai minőségi követelményeknek megfelelő, ugyanakkor a nemzeti értékeket őrző, bemutató és továbbvivő személyek, vállalkozások használhatják.

Hogyan lehet „Vidék Minősége” védjegyessé válni?

A „Vidék Minősége” védjegyet azok a vállalkozások, szervezetek, intézmények használhatják, akiknek a székhelye, telephelye, gazdálkodási helye területén már van bejegyzett szakértő szervezet, amely felvállalta a „Vidék Minősége” védjegy térségi jellegű bevezetését és működtetését.

Az egyes vállalkozásokra, szervezetekre, intézményekre vonatkozó átfogó elvárások a következők:

  • élen járnak a környezettudatos gazdálkodás és feldolgozás terén,
  • kiváló minőségű termékük van,
  • egymással együttműködnek,
  • társadalmi és szociális felelősségvállalásuk segíti az adott térség településeinek fejlődését,
  • valamint megfelelnek az adott térség minősítési rendszerének.

Amennyiben a jelentkező mindezen feltételeknek megfelel és vele kapcsolatosan a minősítési eljárást a területén illetékes szervezet sikerrel lefolytatja, azt követően az adott területi Védjegy tulajdonosa biztosítani fogja számára a védjegy használati jogát.

Milyen termékek, szolgáltatások kaphatnak védjegyet?

A Magyarországon jelenleg működő négy védjegy tulajdonos szervezet (Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület, "A BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, DIPO Egyesület) tagjait a tagok saját tevékenységi területei szerint csoportosítja. Minden egyes elkülönült csoport önálló szabályzattal rendelkezik. A csoportok önálló szabályzatait a védjegy tulajdonos szervezet szakértői és az egyesület tagjai közösen alakították ki figyelembe véve térségük egyedi sajátosságait. Az így kialakított szabályzatoknak az egyesület valamennyi tagja köteles megfelelni.

A négy védjegy tulajdonos szervezet jelenleg az alábbi öt fő tevékenységi területet különbözteti meg szabályzataiban:

Tevékenységi terület

Térségi védjegyek

Alpokalja-Fertő táj

Bakony

Börzsöny-Cserhát

Balaton-felvidék

Élelmiszer termelés, feldolgozás

X

X

X

X

Kézműves és kisipari termelés

X

X

X

X

Turisztikai szolgáltatás, kereskedelem

X

X

X

X

Épített és kulturális örökségek

X

 

 

 

Borászat

 

X

 

X

 

Be lehet lépni a Magyar Vidék Minősége Egyesületbe tagként?

A Magyar Vidék Minősége Egyesületbe elsődlegesen azon civil szervezetek léphetnek be, akik maguk is rendelkeznek már egy adott településcsoportot, tájegységet magában foglaló védjeggyel, amelyet szeretnének átalakítani úgy, hogy az megfeleljen a „Rural Quality” szabályozásának, illetve új, a „Rural Quality” szabályzatnak megfelelő saját szabályozást kívánnak megvalósítani. A Magyar Vidék Minősége Egyesületbe történő belépés alapfeltétele az Egyesület alapító okiratában foglaltak elfogadása.

Magánszemélyként azok léphetnek be az Egyesületbe, akik szakértői munkájukkal aktívan szeretnék segíteni az Egyesület működését.

A termelők, vállalkozások elsődlegesen közvetve lehetnek tagjai a Magyar Vidék Minősége Egyesületnek. Ez akkor kerülhet felülvizsgálatra, ha több vállalkozó egy azon területről szeretné megszerezni a „Vidék Minősége” védjegyet, de nincs olyan koordináló szervezet, aki vállalná a minősítéssel járó ügyviteli tevékenységet.

Magánszemélyként és egyesületként is lehet védjegyet szerezni?

Igen, a védjegyet magánszemély, vállalkozás, civil és egyházi szervezet és önkormányzat is igényelheti, ha a tevékenységük a térségi, tájegységi szabályzatok alapján védjegyezhető.

A minősítés pontos kritériuma egy-egy szervezetre vonatkozóan attól függ, hogy az adott térségre, tájegységre vonatkozóan kialakított egyedi védjegyrendszer hogyan rendelkezik. A térségben, tájegységben kell azonban egy olyan szervezetnek lennie, aki azon a területen összefogja a minősítésre váró szervezeteket és előkészíti a „Vidék Minősége” ernyővédjegynek való megfelelést.

Mennyi ideig tart a minősítési eljárás?

A „Rural Quality” nemzetközi védjegy minősítési eljárása kb. 2-5 hónapot vesz igénybe. A teljes minősítő rendszer kiépítése, amellyel megkezdhető a minősítési eljárás szintén kb. 2-8 hónapig tart, attól függően, hogy milyen korábbi eredményei, tevékenységei vannak a védjegyet bevezető, átalakító közösségnek.

A megszerzett védjegyet korlátlan ideig lehet használni?

Az ernyő védjegyet 5 éven keresztül lehet használni. Ezt követően átfogó felülvizsgálati audit kérhető, ami 5 évenként újra ismétlődhet.

Az egyes térségi, tájegységi védjegyet az egyes térségek , tájegységek szabályzataiban meghatározott ideig lehet használni, amelyet követően átfogó felülvizsgálati audit kérhető és a használat ezáltal időről-időre meghosszabbítható.

Ha van már más típusú minősítésem, attól még megszerezhetem a „Rural Quality” - „Vidék Minősége” védjegyet?

Igen, a „Vidék Minősége” védjegy természetesen más védjeggyel együtt is használható. Fontos azonban figyelembe venni az ernyővédjegynek megfelelő szabályozást és az egy-egy tájegységre, térségre vonatkozó egyedi szabályokat is. Erről legjobb érdeklődni a megadott elérhetőségeken.